Fekete Ferivel, a VeryCreatives társalapítójával beszélgettünk a közös munkánkról. Tavaly együtt dolgoztunk egy számára érdekes és fontos fellépés kapcsán. Feri őszintén mesélt a felkészülés folyamatáról, a nehézségekről és arról, mit adott neki ez az élmény.

Ez egy szoftvercégeknek szóló nemzetközi rendezvény volt Szlovákiában, ahol a tulajdonosok megosztották egymással a tapasztalataikat különböző témákban, és néhányan elő is adtak. Ezen felül pedig egy kerekasztal beszélgetésben vettek részt. Tavaly engem is meghívtak előadni. Először vonakodtam elfogadni, de Máté, az üzlettársam nyomására igent mondtam, hogy kilépjek a komfortzónámból.

Talán az, hogy össze tudjam szedni a gondolataimat, és elmondani úgy, hogy az érdekes legyen a hallgatóság számára. Szakmailag tudok olyat mondani, ami hiteles? Mi van, ha elrontom? Mi van, ha összezavarodok? Szerintem ezek a szokásos félelmek bárkiben, aki elő akar adni rutin nélkül.

Szerintem azt, hogy kiálljak az emberek elé, és elmondjam strukturáltan, amiről beszélni szeretnék. Úgy, hogy legyen eleje, közepe, vége, és ne zavarodjak bele. Maga a téma kitalálása is egy kihívás volt, de az sokkal könnyebben megugorhatónak tűnt. A legnagyobb probléma az volt, hogy oda kell menni, és beszélni kell. Ami azért nagyon fura, mert nap mint nap külföldiekkel, vadidegenekkel beszélgetek – termékfejlesztésről, potenciális ügyfelekkel – és mindig minden probléma nélkül megy. De valahogy abban a pillanatban, amikor emberek elé állsz ki, vagy elindul a felvétel és valaki megnyomja a nagy piros gombot, hirtelen megáll a tudomány. Pedig valójában semmi sem változik.

Igen, voltak megjelenéseink, és jól is sikerült az a dupla podcast adás. Egy podcast viszont inkább egy kötetlen beszélgetésnek tűnik két fél között. Míg egy előadás, egy rendezvény sokkal inkább hivatalosnak vagy túlságosan szervezettnek hat.

Más az, ha kiraksz valamit a netre, ahol követőid vannak, akkor elolvassák, de ha ugyanezek a követők élőben ott ülnek előtted, már nem biztos, hogy el mered mondani ugyanazt.

Korábban is vontunk be tréneri segítséget, például a sales területen. Alapvetően mi folyamatosan képezzük magunkat. Arra gondoltam, hogy végül is ez egy tanulható dolog – legalábbis bizonyos szintig. Úgyhogy a legjobb az lenne, ha ezt valakitől megtanulnám. Viszont ebben az esetben nem működik az, hogy könyveket olvasok, videókat nézek vagy online tanfolyamokra fizetek be. Ide gyakorlati oktatásra volt szükség. Én titeket ismertelek a netről, követtem a videóitokat is, úgyhogy kitöltöttem az űrlapot a weboldalatokon, és bejelentkeztem.

Talán már az első beszélgetésünk után kiderült – ott volt egy két-három órás workshop –, hogy ez nem is annyira vészes, és hogy alapvetően hajlamos vagyok túlizgulni a dolgokat. Azt is tudtam, hogy van mondanivalóm, csak ezt úgy kellett tálalni, hogy az emberek számára befogadható legyen. Kezdetben azt hittem, nem nagyon tudom, mit is mondhatnék. Aztán kiderült, hogy valójában túlságosan is sok mindent akartam elmondani. Ezt kellett finomítani, strukturálni. Legyen benne egy jó történet, és saját élmények, hogy igazán érdekes legyen.

Ez pontosan így történt. És az sem mindegy, hogy kinek beszélünk, ki a célcsoport. Teljesen más dolog lehet fontos egy szakmai környezetben, ahol nagyon fókuszáltan rá lehet menni egy adott problémára, mint egy olyan konferencián, ahol mindenféle szakmából jönnek emberek, és inkább trendekről kell beszélni. Ott csökkenteni kell a szakkifejezések számát – különben nem értik meg, hogy miről van szó –, vagy inkább az irányokról érdemes beszélni, nem pedig túlságosan mély konkrétumokról.

Talán az, hogy ezt megmerem tenni. Szerintem ez önmagában egy hatalmas változás. Kevés ilyen kaliberű változás van szerintem egy ember életében. Fontos volt az is, hogy egy előadás lehet közvetlen, egyáltalán nem kell akadémikusnak vagy túlzottan hivatalosnak lennie ahhoz képest sem, hogy szakmai környezetben beszélünk. Abszolút nem kell szégyellni a hibáinkat sem, mert ezek mindig egy nagyon izgalmas alapot adnak egy jó előadáshoz. Milyen problémákba futottunk bele, mit rontottunk el, hogyan oldottuk meg, mit tanultunk belőle – ezek olyan történetek, amiket az ember általában nem szívesen mondana el, de itt büszkén fel lehet vállalni, és még meg is ünneplik érte.

Igen, volt ilyen. A beszélgetéseken, utána egy vacsoránál is előjött például, hogy igen, mi is nemet mondtunk annak idején, mert elegünk volt az adott ügyfélből, és azóta sem vállalunk ilyeneket. Voltak, akik reflektáltak arra, hogy átmentek ezen a saját iparágukban, ők is belefutottak hasonlóba. Ez egy jó érzés volt, hogy nemcsak velünk történt mindez, hanem másokkal is. Csak ezt nyilván nem rakják ki az emberek az ablakba.

Olyan volt a hallgatók közül, aki egyfajta partnerséget akart kialakítani. Az egyik szereplővel most el is kezdtünk közösen dolgozni. A következő rendezvényre is meghívtak, de időhiány miatt sajnos nem tudtam elmenni. Pedig nagyon izgalmas lett volna az is, de hát nem fér bele minden az ember idejébe. Én azt mondom, hogy még így is nagyon jó élmény volt. Persze, lehetett volna jobb is az előadásom, hiszen sok év után először álltam ki a színpadra, de meg voltam elégedve magammal. Ezt ki lehetett hozni belőle, ez már egy jó szint, amire lehet építeni a jövőben.

Az önbizalmam mindenképpen növekedett, a lehetetlen elérhetőnek tűnt. Ha lenne még egy felkérés, sokkal bátrabban vállalnám el. Amennyiben az időbeosztásomba belefér, most már inkább igent mondanék, mint nemet. Azelőtt nagyon elzárkóztam az ilyen lehetőségektől.

Mindenképpen. A sales call-okban szerintem még ezáltal is fejlődtem, bár ott azelőtt sem volt probléma, de jót tett neki. A csapat előtt eddig is tudtam jól beszélni, mert ott ismert környezetben vagyok, de érzem, hogy még rutinosabb lettem. Könnyebb felépíteni egy mini sztorit, ha át akarunk adni egy fontos információt. Könnyebb keretezni a dolgokat.

Az, hogy egy amúgy kellemetlennek, kényelmetlennek tűnő helyzetbe – amit legszívesebben elkerülnék – most már viszonylag magabiztosan be tudok állni, és tudom, hogy egy egész jó eredményt el tudok vele érni. Kaptam egy új képességet, vagy legalábbis egy képesség alapjait.

Igen, most már sokkal valószínűbb, hogy elfogadom. Ha van mit mondanom az esemény témájához igazodva, akkor abszolút.