Ráczkevy-Deák Gabriella egyetemi oktató és kórházbiztonsági szakértő, aki korábban erős lámpalázzal és önbizalomhiánnyal küzdött, akár konferencián, akár 30–40 fős hallgatóság előtt kellett megszólalnia. Négy hónapos kommunikációs képzésünk során megtanulta kezelni a stresszt, bátrabban és asszertívebben szólal meg, és az előadásait ma már tudatosan építi fel a logos–ethos–pathos hármasára. Tapasztalata szerint az áttörést az emberközeli légkör, a sok gyakorlás és az érzelmi nyitottság hozta meg – ezek pedig a tanítási módszertanát is teljesen átalakították. Ma már rendszeresen hívják szakmai konferenciákra előadni.

Amikor jelentkeztem, már évek óta oktattam az Óbudai Egyetemen, és kutatóként is dolgoztam. Bár tanítottam, sokszor éreztem stresszt az óráim előtt, főleg amikor 30–40 fős, felnőtt hallgatóság előtt kellett megszólalnom. Gyakran úgy éreztem, hogy a diákjaim többet tudnak nálam, és ez kisebbrendűségi érzést váltott ki bennem.

A konferenciaszereplések még nagyobb kihívást jelentettek: napokkal előtte alig aludtam, és testi tünetek is jelentkeztek. Ezért választottam a képzést – szerettem volna megtanulni kezelni a stresszt, legyőzni a félelmeimet, és kilépni a komfortzónámból.

Amikor megláttam a hirdetéseteket, azonnal megszólított: éreztem, hogy pontosan azt a problémát érinti, amivel én is küzdök. Tudtam, hogy ez a képzés segíteni fog abban, hogy bátrabb és magabiztosabb legyek – nemcsak szakmailag, hanem emberileg is.

A célom az volt, hogy megtanuljak természetesen megszólalni, jobban kifejezni magam, és tudatosabban kommunikálni különböző közösségekben. Hittem abban, hogy ez tanulható készség – gyakorlással és önismerettel fejleszthető. A trénerek személyes történetei sokat segítettek: láttam, hogy ők sem így születtek, hanem végigmentek ugyanazon az úton. Ez adott erőt ahhoz, hogy elhiggyem: ha másnak sikerült, nekem is menni fog.

Igen, természetesen. Féltem az ismeretlen közegtől és attól, hogy újra „lefagyok” mások előtt. Tudtam, hogy interaktív lesz a kurzus, és ez eleinte gyomorgörcsöt okozott. De amint elkezdődött, gyorsan oldódott a feszültség – a biztonságos, elfogadó légkör sokat segített.

Felszabadító élmény volt. Különösen tetszett, hogy kis létszámú, családias csoportban dolgoztunk, ahol mindenkire jutott figyelem. Lépésről lépésre építettétek fel a folyamatot, fokozatosan hozva közelebb egymáshoz a résztvevőket. A közvetlen, oldott hangulat segített abban, hogy hamar bizalmat érezzek, és bátrabban nyíljak meg.

Az első alkalom rögtön nagy „aha-élmény” volt. Idegenek előtt beszélni, és közben azt érezni, hogy képes vagyok rá – óriási élmény. Különösen megmaradt bennem az a gyakorlat, amikor érzelmekről kellett beszélnünk. Ekkor tapasztaltam meg először, milyen felszabadító őszintén megnyílni mások előtt.

Rájöttem, hogy ha merünk az érzéseinkről beszélni, nemcsak a közönséget érintjük meg, hanem önmagunkat is jobban megismerjük. Ez a felismerés azóta is velem van, és a tanításban is alkalmazom.

A logos–ethos–pathos hármas nagyon mélyen megmaradt bennem. Azóta is erre építem az előadásaimat: legyen hiteles, érzelmileg ható és logikusan felépített.

Ezt a szemléletet ma már továbbadom más tréningeken is – sokszor kérdezik, hogyan tudok ilyen magabiztosan beszélni. Mindig elmondom: ezt nem veleszületetten tudom, hanem megtanultam. Egy ilyen képzés nélkül ma nem tudnék magabiztosan kiállni mások elé.

Sokkal magabiztosabb lettem. Már nem izgulok annyira, ha emberek elé kell állnom. A visszajelzések is ezt erősítik: korábban feszült voltam, most nyugodt és természetes vagyok.

A kurzus óta több konferencián is előadtam, és minden alkalom után rengeteg pozitív visszajelzést kaptam. Ez óriási motiváció. A tréning nemcsak kommunikációs, hanem önismereti fejlődést is hozott: megtanultam kiállni magamért, felvállalni a hangomat, és hinni abban, amit mondok.

Igen, minden nap. Az óráimon sokkal tudatosabban kommunikálok. Storytellinget, vizuális eszközöket, érzelmi kapcsolódást alkalmazok, hogy lekössem a hallgatókat.

Próbálok élményszerű órákat tartani, ahol nemcsak hallgatják, hanem átélik a tananyagot. Már nem a „könyvszagú” tudás átadás a cél, hanem az, hogy megmaradjon bennük az élmény.

Tudom, ha monoton vagy túl elméleti egy előadás, tíz perc után elveszítem a figyelmüket. Ezért mindig keresem, hogyan tudom bevonni őket – akár mozgással, kérdésekkel, vagy közös gondolkodással.

Önbizalmat, kapcsolódásokat és sok pozitív élményt. Ma már, ha egy csoportban valaki lefagy, rögtön eszembe jut, hogy én is ilyen voltam – és ez empatikusabbá tett másokkal szemben.

A trénerképzésen, amit most végzek, gyakran én szólalok meg elsőként, mert tudom, hogy ezzel másokat is bátorítok. Korábban ez elképzelhetetlen lett volna.

Bárkinek, aki emberekkel dolgozik – oktatóknak, HR-eseknek, vezetőknek, trénereknek, de akár diákoknak is. Nagy segítség lehet azoknak, akiknek nehezére esik megszólalni vagy magabiztosan kommunikálni.

A nőknek különösen ajánlom, mert sokszor ők azok, akik visszafogják magukat, pedig csak egy kis bátorítás és gyakorlás kell ahhoz, hogy megmutassák, mennyi erő és tudás van bennük.

Ne gondolkodjon sokat – ez a képzés nemcsak szakmai, hanem személyes fejlődést is ad. Amit itt megtanul, azt a munkahelyén, a családban, és minden emberi kapcsolatában kamatoztatni tudja.

Inspirációt, magabiztosságot, önbizalmat és tudást.

Fontos szereplésed közeledik, ahol téthelyzetben kell beszélned? Előadsz, prezentálsz, oktatsz, konferálnod kell vagy webinárt tartani és nem vagy biztos benne, hogy menni fog-e?

Foglalj velünk egy egyórás díj- és kötelezettségmentes konzultációt, ahol együtt felépítünk neked egy tervet, amit végigcsinálva te is profin beszélhetsz.

https://www.speechpresso.com/kurzus